A Fekete bodza jellemzői

A bodzafélék családjába tartozik, mindenfelé elterjedt, de főleg cserjések, lomberdők területén élő, őshonos cserje vagy néha fa. Virága, levele, érett ibolyakék bogyója egyaránt tartalmaz gyógyhatású anyagokat.

 

Herbája: a virága, levele és bogyói

 

Gyűjtés:

Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi időszakban gyűjtik.

 

A virágzat szedését akkor kell elkezdeni, amikor a bogernyő szélén lévő virágok kinyíltak és a középsők még bimbósak. A bodza virágzatát csak száraz időben szabad gyűjteni, ugyanis ha esőtől vagy a harmattól nedves virágzatokat gyűjtjük, akkor a virágok szárítás közben megbarnulnak. A virágzatot közvetlenül az elágazás után ollóval vagy késsel metszik le a bokorról, a vastagabb szárrésszel együtt.

 

A növény hatóanyaga: A virágzat flavonoidokat, fahéjsav-származékokat, illóolajat, glikozidot és nyálkát tartalmaz. A bogyó gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. A levél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat, mint pl. szambunigrint.

 

Hatások:

 

Virága: immunerősítő, lázcsillapító, izzasztó hatású

Bogyói: hashajtó, vizelethajtó tulajdonságúak

A Fekete Bodza gyógyhatásai

A bodzavirág teát meghűléses megbetegedésekben és influenzában lázcsillapítóként és immunstimulánsként használják. Légcsőhurut, köhögés, nátha, rekedtség esetén is jótékony, segít felköhögni a letapadt váladékot.

A bogyókból készített savanyú lekvár kiváló hashajtó, vizelethajtó, vértisztító. A gyümölcs nedve köszvényre használatos, mivel fájdalomcsillapító, nyugtató hatású. Enyhe hashajtó hatást kisgyerekeknél és szoptatós, vagy terhes anyáknál is kihasználhatjuk.

 

Gyökere és kérge vizelet- és hashajtó. Vizelethajtó tulajdonsága miatt felhasználható magas vérnyomásnál, lábduzzanatoknál. A leveléből készült teát reumás panaszokra és lázcsillapításra ajánlják.